Nyáron sokkal bátrabban vágunk bele egy nagyobb kihívást jelentő ötlet megvalósításába. A mozaikozás is ilyen, hiszen hosszasabb tervezést és előkészítést igényel, de a végeredmény szemet gyönyörködtető és megismételhetetlen, ráadásul kezdőknek sem annyira bonyolult!

Aki követi a blogot, az tudja, hogy nagy rajongója vagyok a mozaikberakással díszített felületeknek, sőt magam is próbálkozom mindenfélével ezen a területen. Lehet, egyszerű dísztárgy, porfogó, vagy nagyobb lefedett falfelület, ablakpárkány, tükör, asztal, járda, padló, virágcserép vagy bármi egyéb, én egyszerűen ellenállhatatlannak találom.

Gondoltátok volna, hogy ez a mozaikberakással díszített gyönyörű virágtartó valójában egy rozsdás felni? Pont ez a legcsodásabb az újrahasznosításban/újragondolásban, hogy egy-egy kidobásta szánt, ütött-kopott, haszontalannak tűnő tárgyba új életet lehelhetünk saját kezünk munkájával. Ne is vesztegessük az időt, nézzük, hogyan készül!

Régi CD-k újrahasznosításáról már írtam korábban egy posztot, ide kattintva csemegézhettek az akkori ötletek között. Már akkor is érintettük a témát, miszerint idővel feleslegessé válhatnak a fizikai adathordozók. Bár ez még a jövő zenéje, tény, hogy egy csomó lemez lapul a mi otthonunkban is immáron fölöslegesen. Rengeteg olyan is akad közte, amelyet már nem lehet lejátszani sem, de ezek sem tekinthetők szemétnek egy kreatív kéz számára. A DVD-lemezeket is újra tudjuk hasznosítani, remek alapanyagul szolgálnak például kisebb mozaikos munkálatokhoz.

Régóta dédelgetett vágyam volt, hogy a régi, rozsdás házszámunkat lecseréljem egy saját készítésű mozaikkal kirakott darabbal. Hétvégén volt egy kis időm, így a tervezgetés után gyorsan neki is veselkedtem.

Ahogy rábukkantam ezekre a tüneményekre, azonnal tudtam, hogy meg kell mutatnom nektek is.

A folyami kavicsok felhasználása kertszépítésre egyáltalán nem új keletű megoldás, látványra -szerintem- lényegesen megnyerőbb, mint a szuperdivatos térkövek, emellett pedig nagyon ötletes megoldásokat is rejt. Saját kezűleg is kísérletezhetünk a lerakással (gyakorlásnak a kisebb járdákat, szegélyeket és szegleteket javasolok), nem nehezebb, mint a mozaikozás.

Ebben a projektben szinte minden benne van, ami közel áll a szívemhez: újrahasznosítás, mozaikozás, kert. A tárgyak különleges hangulatot sugallnak, részletgazdag kidolgozásukból árad, hogy simogató nyári napfénnyel vannak feltöltve.

Örömmel jelentem, hogy végre elkészültem az asztallal, bár rögös út vezetett idáig. Persze az a rögös út egy kis vakációval is ki volt kövezve, de sikerült kevesebb mozaikot is vásárolnom, aztán a fuga is kevésnek bizonyult, menet közben pedig a mintát is újraterveztem, de a végeredmény pontosan olyan lett, amilyet elképzeltem!

Az asztalom története (vagy inkább kálváriája) még év elején kezdődött, egészen addig szépen tette a dolgát teraszunk sarkában. Azon a fagyos januári hétvégén rántott húsért kiáltott a család, így hát tettem a dolgom, sütöttem is serényen. Bezzegháziasszonyoknak előre szólok, inkább ne olvassák tovább.

Talán nem vagyok vele egyedül, de így nyár közepén engem is utolért a mozaikozhatnék, sorra keresem itthon a kidekorálható szabad felületeket.

Elsőre itt egy virágmintával ékített, dekoratív üvegtál, amely nem csupán egy kedves lakásdísz, hanem hasznos kis darab egyben.